2011. június 7., kedd

Idegtépő napok

Hát igen.. Körülbelül így tudnám leírni a mostansági életünket :D
Történt egy s más, aminek nem túlzottan örülök, és ki is készültem picikét, de most regenerálódunk lelkileg és fizikailag is.
Tehát a blog írás. Nem sűrűn jön össze, de nem azért, mert nem akarom, illetve az is. Nem akarom eléggé, nem boldogít az, ha leírom mi van a kicsikkel, mert hát tudom, velük vagyok egész álló nap. És ez bőven elég :-)
De azért jó lesz majd visszaolvasni egyszer :-)
Na de térjünk rá a csajokra.
Cori nagyon önálló már, néha már túlságosan is. Ami persze nem baj, de totál másképp viselkedik, mint egy 3 éves jókislány. És itt van a hangsúly. A jókislányon. Már rég elvesztette azt a kis báját :(
Persze másoknak adja a szépet meg minden, de velünk, a szüleivel szembe sem az az aranyos kiscsajszi, aki volt. Nagy a szája, beképzelt, flegma, és még sorolhatnám. Jó lenne visszakapni a régi Corit, de szerintem erre már esély sincs :-(
Sajnos a mamákkal is ilyen, szegények ők is alaposan néznek a kis megnyilvánulásain. És a városba is alig tudok már lemenni vele, mert bármin behisztizik és csinálja a fesztivált. Olyan akaratos, hogy nem bír vele senki.
Úgyhogy Coriról ennyi :-)
Léna: Akarata neki is van, de a kis 8 hónapjával még mindig egy tündér. Mondjuk a nővérkéje is az volt ennyi idősen.. még :D
Sajnos a napokban baleseteztünk is, cicizés után bealudtunk hajnalban és leesett a franciaágyról :( Megröntgenezték Veszprémben, mert a bal keze kulcscsonttörés gyanús volt, de hála égnek semmi törésre vagy repedésre utaló jelet nem láttak!!! Nagyon megijedtünk, mert ordított, amikor öltöztettem, vagy épp felemeltem. Soha többé nem szopiztatok fekve hajnalban az fix, inkább ülök és bekapcsolom addig a tv-t hogy ne aludjak el. Nagyon örülök, hogy nem történt vele semmi komoly, bár így is kímélni kell őt, meg borogatni a kis vállát. Nagyon megijedtünk apával :(
Nah de azért vidám dolgokról is írok.
Megyünk nyaralni, méghozzá nem lesz annyira nyaralás, inkább csak egy kis kaland vagy mi :-)
Szóval 3 hét múlva kb mi is repülünk apával Angliába 4 hétre :-) Ez persze azért kicsit ijesztő is egyben, meg hát izgi is, majd meglátjuk, hogy érezzük magunkat kint :-)
Persze előtte még elballagtatjuk a Drágám kishúgát, Alexát :) Ma sikerült is vennem végre egy szép ruhát, mondjuk annyira nem alkalmi, de azért elmegy :D
Hát körülbelül ennyi lenne a mai bejegyzés. Majd még írok szerintem, mielőtt kiutazunk.
Jah és lógok egy csomó képpel is...

2011. május 8., vasárnap

Az elmúlt hetekről

Sajnos nem sűrűn tudtunk bejelentkezni, mert se időm nem igazán volt blogot írni, se erőm már esténként.
A Húsvét gyorsan eltelt, szerencsére a lányok nem betegeskedtek, Márkóról ez már nem mondható el:( Beleesett a kaktuszba, és elég csúnya dolgokat művelt vele, ami ráadásul fertőzött is volt. Napokig magas lázzal szenvedett otthon, amit nem lehetett csillapítani sem. Úgyhogy nem éppen a legjobb Húsvétnak örvendtek, de szerencsére már minden rendben, meggyógyult a Sógi :-)
A mi apátlan napjaink viszonylag gyorsan elrepültek, hála égnek :-) Már csak 4 nap, és ismét teljes lesz a család Vele :-)
A csajok nagyon elvannak, Corit beirattam az oviba, szeptembertől mehet, azt hiszem fel is vették. Léna meg rohamtempóban fejlődik, 3 napja kúszik, most már bárhová eljut, ha akar :)
A 2 testvér jól kijön egymással, leszámítva, hogy a nagyobbik állandóan puszilgatná meg lefogná a kisebbiket. Ez eléggé idegesítő, nem csak nekem, de Lénus sem igazán viseli már el. És hiába próbálom, meg próbáljuk megértetni Corinával, hogy a hugi nem játékbaba, és nem kell állandóan puszilgatni, meg fogdozni a kezét, nem fogja fel. Úgyhogy sűrűn rá kell szóljak erényesebben. Nagyon feszegeti már a kis határait, van, hogy fél nap kiabálok vele. Utálom a dackorszakot. Vége lehetne már. Aztán jön majd mindig más. Aztán Lénával is kezdődik előröl. De hát mi akartuk, nem? Együk is meg.. :D
Léna már eszeget főzit, gyümölcsöt, tejpépet, rizspépet, és nagyon ügyes, nagyon jó étvágya van. Mindemellett még mindig szopizik. Nekem meg bőven van tejem. :)
ÉÉÉs, kezdi leszívni rólam a kilókat a gyerkőc, mert csak úgy esnek le rólam, azt vettem észre :-) Már 3-4 kiló lement :-)) Tiszta boldogság van :D
Majd jövök képekkel is, de egyelőre az most nem fog menni, mert indulunk haza anyutól, és össze kell szednem a csajszikat :)

2011. április 30., szombat

Anyák napjára!

Sok szeretettel a dédiknek, mamáimnak,
Éva mamának, Mamikának vagyis anyukámnak :-)




ANYÁK NAPJÁRA

Édes, kedves nagyanyókám,
Anyák napja van ma,
De jó, hogy az anyukámnak is van
édesanyja.
Reggel mikor felébredtem az jutott eszembe,
Anyák napján legyen virág
mind a két kezembe. . .
Egyik csokrot Neked szedtem
odakinn a réten,
Te is sokat fáradoztál
évek óta értem.
Kimostad a ruhácskámat, fésülted a hajamat,
Jóságodat felsorolni; kevés lenne ez a nap!
Köszönöm, hogy ilyen sokat
fáradoztál értem,
És, hogy az én jó anyámat
felnevelted nékem!!!




2011. április 8., péntek

Szijja Drága Apa!

Ma sincs jobb idő, de tegnap jó volt, fagyiztunk is :)
Sajna bent rekedtünk a lakásban, bár, ha nagyon akarná anya,
ki tudnánk menni picit, csak úgy fúj a szél :(

Azért elvagyunk :)
Ma Alexa alszik itt :)
Hiányzol!!!
puszi!!!








Léna hirtelen odagurult Corihoz..

2011. április 5., kedd

Szia Apa!

Ma sajnos nem tudtunk kimenni, mert hideg volt. De jól elvoltunk, én nem aludtam délelőtt, hanem inkább dumáltam :) Már nagyon gagyogok, képzeld!
Itt Elmo-t néztünk :)
A vidin meg üzi van :)
Szeretünk!!!!
Puszi




2011. április 4., hétfő

Drága Apa!!

Mint láthatod, minden oké velünk, és fő a vidámság :)
Arra gondoltunk, hogy amikor van egy kis szusszanása anyának, képekkel és pár sorocskával aranyozzuk be a napodat :)
Szóval tegnap miután elmentél, felvittük Corit Éva mamához, aztán még sétáltunk picit a városban. Nagyon jó kislány voltam, este is :-) És anya is nyugodt, nem sírt, bár nem is lehet tőlünk :D Ma hazafele is szerenádot adtak a nővérkémmel nekem fél órán keresztül, mert már untam a banánt :-)) Úgyhogy nincs idő a szomorkodásra..
Most mindketten alszunk, kidőltünk a hosszú levegőzéstől :)
Nagyon hiányzol!
Mindenki puszil, este beszélünk!!!










2011. március 31., csütörtök

Pár kép meg vidi :)

















Tavasz van! :-)

Kicsit elnosztalgiázott anya az imént. Mivel már hamarosan féléves!!! leszek, eltűnődött azon, hogy hová is rohan annyira az idő, és megnézegette Coriról és Márkóról a féléves képeiket. Hihetetlen volt látni így őket. (a szerk)
Én most jelen pillanatban egyik percben a játszószőnyegen vagyok, a másikban pedig már a szőnyegpadlón, nagyon megy nekem ez a forgásos téma :-)
Az a legdurvább, hogy anya már nem tud az ágyon se hagyni fél pillanatra sem. Most is kifelé vettem az irányt a szobából, és simogatom a szőnyeget :-)
Végre kitavaszodott, és elrakhatjuk azt a sok meleg ruhát, ennek a legjobban én örülök, mert nagyon utálok öltözni. Vetkőzni annál inkább :-)
Szóval végre jó idő van, és jókat sétálunk délután. Én is többet láthatok már a kocsiból, mert feljebb lett emelve a kocsim :) Egyelőre tetszik így.
Képzeljétek, találkoztam az egyik papámmal! Dóra papa nagyon sokáig tartott az ölében, és nagyon kedves volt. Még sosem láttuk egymást, csak ő engem képekről. Corika meg együtt evett vele a dédi szülinapján. Én nem voltam ott, mert addig éva mama vigyázott rám itthon. Itt volt Márkó is, ő rá sokat mosolyogtam, és járt kezem-lábam, amikor megláttam :)
Bár nem kellett olyan sokat vigyázni rám, mert miután elment a kis családom, aludtam egy nagyot :)
Corival egyre jobban elvagyunk, sikongatunk egymásnak, meg próbálna játszani velem, csak most le vagyunk tiltva egymásról. Sajnos mindenki beteg lett :( Nekem csak lázam volt egyszer, mert orrszívás. De már jobban vagyok. Sokat alszom, meg cicizek, ez a titka :P
Sajnos apa tényleg elmegy itthonról vasárnap :((( Én még nem is fogom annyira észrevenni, hogy nem lesz itthon, Corival lesznek majd gondok :( Nagyon apás. Anya meg hihetlenül szomorú. De erős lesz, csak miattunk. Apa se menne ilyen messzire most, de hát anyagilag nem mindegy vagy mi. De majd kapunk sok szép ruhácskát, meg anya is egy szép ajándékot :)
Ezért már érdemes talán :) Utána meg soha többé nem engedjük el őt, maximum megyünk mi is vele!!!! :)
Hiányozni fogsz nagyon apa... (by: anya)

2011. március 18., péntek

Megint eltelt egy hónap..

..és jelentem minden a legnagyobb rendben! Pláne velem :-))
Képzeljétek el, túlestem a 4. hós szurimon is. Hááát, nem volt valami kellemes, nagyon sírtam, sőt, sikítottam, minden bajom volt :( Kicsit be is lázasodtam majdnem, de a kúp segített szerencsére.
A hivatalos súlyom akkor (8-án) 6008 gramm volt :-)
Úgyhogy most már van súlyom rendesen :)

Be kell, hogy jelentsek valamit :-))) Ma megkóstoltam a sütőtök-alma kajcsit :-) Jajj annyira fincsi volt, csak úgy nyaltam a számat :)))
Ez volt életemben az első íz, ami ízlett, mint kajcsi. Az anyatejcit leszámítva persze, mert az a kedvenc :P

Mit írjak még.. Mostanság kicsit hisztisebb vagyok, de így is nagyon imádnak :))) Állandóan cicizni akarok, lógni anyán. De hát amikor úgy szeretem! Most miért baj az??
A mozgásomról is pár szót. Össze-vissza pörgök-forgok már, a játszószőnyegről is simán hátrafele lekúszok :)
Corival minden oké, ő a legnagyobb hisztikirálynő :) Sajnáljuk nagyon, hogy majd csak szeptembertől megy oviba, mert anyának nagyon kevés ideje jut rá a házimunka mellett és mellettem. Én meg ugye ahogy egyre növök, egyre kevesebbet alszom, és akkor nincs se jengázás, se kirakó, se semmi. Úgyhogy nagyon várjuk már mindnyájan a jóidőt, hogy sokat tudjunk csavarogni és játszózni!
Márkó meg már jó pár napja lázas, nem tudni, hogy mitől. Fájdítja a hasát is, meg van 2 pöttye. Először bárányhimlőre gyanakodtak, de mivel a pöttyök nem terjednek, így passz, hogy mi lehet. Viszont a láza nem akar sehogy sem lejjebb menni.
Amúgy sikeresen beköltöztek Éva mamával az új lakásba, már voltunk is fent náluk. Sűrűn nem nagyon tudunk menni, mert anya nem szeret elindulni velünk hosszabb útra, és hát Éva mama igencsak messze költözött!!
Sajnos apa is utazik 2 hét múlva, igaz csak megcsinálnak egy nagyobb munkát és már jön is haza hozzánk. Ezt még mi nem tudjuk, csak folyton erről beszélnek anyával, meg valami Angliáról. 3-4 hét csak az egész, azt mondják. Hát anya már így is nagyon fél, hogy mi lesz velünk, ha apa nélkül maradunk, arra az időre. Bár mamika és Gerdy majd segítenek, ez vigasztalja.
Hát egyelőre ennyi.
Képek is lesznek meg vidi :)
Pusz:
Léna

Blogarchívum