Drága Apa!!

Mint láthatod, minden oké velünk, és fő a vidámság :)
Arra gondoltunk, hogy amikor van egy kis szusszanása anyának, képekkel és pár sorocskával aranyozzuk be a napodat :)
Szóval tegnap miután elmentél, felvittük Corit Éva mamához, aztán még sétáltunk picit a városban. Nagyon jó kislány voltam, este is :-) És anya is nyugodt, nem sírt, bár nem is lehet tőlünk :D Ma hazafele is szerenádot adtak a nővérkémmel nekem fél órán keresztül, mert már untam a banánt :-)) Úgyhogy nincs idő a szomorkodásra..
Most mindketten alszunk, kidőltünk a hosszú levegőzéstől :)
Nagyon hiányzol!
Mindenki puszil, este beszélünk!!!

Pár kép meg vidi :)

Tavasz van! :-)

Kicsit elnosztalgiázott anya az imént. Mivel már hamarosan féléves!!! leszek, eltűnődött azon, hogy hová is rohan annyira az idő, és megnézegette Coriról és Márkóról a féléves képeiket. Hihetetlen volt látni így őket. (a szerk)
Én most jelen pillanatban egyik percben a játszószőnyegen vagyok, a másikban pedig már a szőnyegpadlón, nagyon megy nekem ez a forgásos téma :-)
Az a legdurvább, hogy anya már nem tud az ágyon se hagyni fél pillanatra sem. Most is kifelé vettem az irányt a szobából, és simogatom a szőnyeget :-)
Végre kitavaszodott, és elrakhatjuk azt a sok meleg ruhát, ennek a legjobban én örülök, mert nagyon utálok öltözni. Vetkőzni annál inkább :-)
Szóval végre jó idő van, és jókat sétálunk délután. Én is többet láthatok már a kocsiból, mert feljebb lett emelve a kocsim :) Egyelőre tetszik így.
Képzeljétek, találkoztam az egyik papámmal! Dóra papa nagyon sokáig tartott az ölében, és nagyon kedves volt. Még sosem láttuk egymást, csak ő engem képekről. Corika meg együtt evett vele a dédi szülinapján. Én nem voltam ott, mert addig éva mama vigyázott rám itthon. Itt volt Márkó is, ő rá sokat mosolyogtam, és járt kezem-lábam, amikor megláttam :)
Bár nem kellett olyan sokat vigyázni rám, mert miután elment a kis családom, aludtam egy nagyot :)
Corival egyre jobban elvagyunk, sikongatunk egymásnak, meg próbálna játszani velem, csak most le vagyunk tiltva egymásról. Sajnos mindenki beteg lett :( Nekem csak lázam volt egyszer, mert orrszívás. De már jobban vagyok. Sokat alszom, meg cicizek, ez a titka :P
Sajnos apa tényleg elmegy itthonról vasárnap :((( Én még nem is fogom annyira észrevenni, hogy nem lesz itthon, Corival lesznek majd gondok :( Nagyon apás. Anya meg hihetlenül szomorú. De erős lesz, csak miattunk. Apa se menne ilyen messzire most, de hát anyagilag nem mindegy vagy mi. De majd kapunk sok szép ruhácskát, meg anya is egy szép ajándékot :)
Ezért már érdemes talán :) Utána meg soha többé nem engedjük el őt, maximum megyünk mi is vele!!!! :)
Hiányozni fogsz nagyon apa... (by: anya)

Megint eltelt egy hónap..

..és jelentem minden a legnagyobb rendben! Pláne velem :-))
Képzeljétek el, túlestem a 4. hós szurimon is. Hááát, nem volt valami kellemes, nagyon sírtam, sőt, sikítottam, minden bajom volt :( Kicsit be is lázasodtam majdnem, de a kúp segített szerencsére.
A hivatalos súlyom akkor (8-án) 6008 gramm volt :-)
Úgyhogy most már van súlyom rendesen :)
Be kell, hogy jelentsek valamit :-))) Ma megkóstoltam a sütőtök-alma kajcsit :-) Jajj annyira fincsi volt, csak úgy nyaltam a számat :)))
Ez volt életemben az első íz, ami ízlett, mint kajcsi. Az anyatejcit leszámítva persze, mert az a kedvenc :P
Mit írjak még.. Mostanság kicsit hisztisebb vagyok, de így is nagyon imádnak :))) Állandóan cicizni akarok, lógni anyán. De hát amikor úgy szeretem! Most miért baj az??
A mozgásomról is pár szót. Össze-vissza pörgök-forgok már, a játszószőnyegről is simán hátrafele lekúszok :)
Corival minden oké, ő a legnagyobb hisztikirálynő :) Sajnáljuk nagyon, hogy majd csak szeptembertől megy oviba, mert anyának nagyon kevés ideje jut rá a házimunka mellett és mellettem. Én meg ugye ahogy egyre növök, egyre kevesebbet alszom, és akkor nincs se jengázás, se kirakó, se semmi. Úgyhogy nagyon várjuk már mindnyájan a jóidőt, hogy sokat tudjunk csavarogni és játszózni!
Márkó meg már jó pár napja lázas, nem tudni, hogy mitől. Fájdítja a hasát is, meg van 2 pöttye. Először bárányhimlőre gyanakodtak, de mivel a pöttyök nem terjednek, így passz, hogy mi lehet. Viszont a láza nem akar sehogy sem lejjebb menni.
Amúgy sikeresen beköltöztek Éva mamával az új lakásba, már voltunk is fent náluk. Sűrűn nem nagyon tudunk menni, mert anya nem szeret elindulni velünk hosszabb útra, és hát Éva mama igencsak messze költözött!!
Sajnos apa is utazik 2 hét múlva, igaz csak megcsinálnak egy nagyobb munkát és már jön is haza hozzánk. Ezt még mi nem tudjuk, csak folyton erről beszélnek anyával, meg valami Angliáról. 3-4 hét csak az egész, azt mondják. Hát anya már így is nagyon fél, hogy mi lesz velünk, ha apa nélkül maradunk, arra az időre. Bár mamika és Gerdy majd segítenek, ez vigasztalja.
Hát egyelőre ennyi.
Képek is lesznek meg vidi :)
Pusz:
Léna

Hát hello-bello Mindenkinek!
Úgy döntöttünk anyával, hogy belecsomagoljuk egyetlenegy blogba a 2 naplót, ezzel időt is megtakarítunk, meg több képet is fel tudunk tenni rólam.
Valamint megpróbálom én, Léna elmesélni a történéseket, elvégre már 4 és fél hónapos nagylány vagyok! :-)
Így a Babaszobára már csak olvasgatni fogunk feljárni, de azt viszont nagyon :-)
Megint eltelt 1 hónap, amióta nem jöttünk, és rengeteg változáson mentem át. Persze nem csak magamról fogok beszélni, de ha már itt tartunk, akkor kezdeném.
Ugye sikeresen megfordultam hasról hanyatt egy szép téli, esti napon,
január 25-én :-)
Nah hát azóta pörgök ám már, ahogy felébredek, hanyatt dobom magam és ez tök jó.
Csakhogy a párnácskámat is viszem magammal általában és ráteszem az egész arcomra, mert anya megmutatta a ciróka-marókázást,
és már egyedül tudom csinálni. Igaz, a levétel még némi gondot okoz,
és amikor anya rohan be a konyhából, villámgyors mozdulattal levenni rólam, mindig nagyokat mosolygok. Anyácska már kevésbé, mert állítólag a szívbajt hozom rá ilyenkor. Azt mondja, hogy nem hagyhat már ott az ágyban sem magamra, mert nagy kópé vagyok.
Mutatom egy pelenkával:

Szóval ilyeneket csinálok én.
Amúgy minden oké, nővérkémre még mindig nagy csodálattal nézek, imádjuk egymást.
De a legjobban szopizni szeretek, nagyon megtudok nyugodni a cicin, ha baj van, pláne, ha bizsereg az ínyecském. Aludni is a cicin szoktam, bár azért néha sikerélményt is nyújtok szüleimnek, amikor teljesen egyedül magamtól bealszom az ágyikómban. De ez még nem olyan gyakori sajnos.
A levegőzéssel van némi gondunk, amióta megjelent kis városkánkban a szmog, meg ugye általában felváltva alszunk Corival, és olyankor nem tudunk kimenni sétálni. Ha igen, akkor nagyokat alszom a babakocsimban :-)
Sétáink többször abból állnak, hogy a dombon körözünk, vagy megnézzük a mamákat :)
Bár most Éva mama kicsit messzebb lesz, mert hamarosan költöznek, de megoldjuk a talit.
Cori alig várja már, mert akkor Márkóéknál is ott tud majd aludni, úgy, mint mamikánál. Hááát, akkor asszem nem lesz sokat itthon a csaj, bár ez anyának tökmindegy, mert általában kihasználom ezeket az alkalmakat, és egyfolytában rajta lógok :P
Hm, mi van még..
Jah igen!
Majdnem elfelejtettem közölni, hogy pár nappal ezelőtt anya adott a kezembe egy kerek piskótát, amit én természetesen végre megkóstolhattam :-)
Nagyon ízlett :-)
Hamarosan pedig, még 1-2 hét, bevezetünk pár új ízt is.
Ez mondjuk még nem tudom mit jelent, de ha anya mondja, akkor biztosan jót :-)
Egyelőre most csak ennyi jutott eszembe, de ígérem, hogy hamarosan megint jövünk, és hozzuk a friss képeket Márkóékról is!
puszi!!

Léna

Napjaink és Márkó szülinapja

Először is boldog újévet kívánunk, bár mindjárt február ..:D
Ez az év nem kezdődött valami jól, újév első napján ügyeletre vittük Lénát, mert betaknyosodott. Persze azóta már meggyógyult viszonylag elég hamar, de 2 napja újra folyik a nózija...
A napjaink mit is mondhatnék, hazudnék, ha azt mondanám, hogy katasztrófálisak, mert nem.
Nagyon jól telnek, általában már 9-10-re megfőzök, ha korán kel a csöpp, ha pedig még szundizunk, akkor max 11-délre kész az ebéd. Míg én a konyhában tevékenykedek, a lányok bent játszanak a nagyszobában, vagy épp Léna társul hozzám a babahordozóban, Cori pedig mesét néz stb.
Délután vagy séta van a mamákkal vagy játszunk, este pedig apázás, meg barátnőim is felszoktak jönni sűrűn. :)
Talán mondhatni, hogy kevesebb a hiszti, és egyre jobban elvan a nagylányom.
A kisebbik pedig áldott jó baba :-)
Ritkán sír, ha igen, akkor vagy éhes vagy szomjas, esetleg fáradt. Nah meg a fogacska miatt, az sajnos mostanság gyakori..
De állandóan mosolyog, úgy is ébred mindig :-)
Szereti elfoglalni magát a kis játékaival,
sokáig eldolgozik a babatornáztató alatt,
és imádja mikor ciróka-marókázunk a pelussal :-)
Szóval velünk minden okay,
lekopogom. :-)
Oviba még nem irattam be Corit, bár nem is tudtam volna így évközben.
Most már kibírjuk valahogy szeptemberig :-)
Sajnos be-bepisil megint éjszakánként néha, vagyis inkább hajnalban.
De olyan is előfordult, hogy napközben "nem ért oda a bilire.." mondjuk ez szerintem vicc..
De már nem drámázom túl inkább, mert lecsesztem jópárszor a lábáról.
Remélem hamarosan összeszedi magát, mert ez így nem jó sehogysem.
Persze tutira ez a kishugi miatt van, és gondoltam is, hogy lesz visszaesés szobatisztaság terén, de így.. mindegy, majd alakul valahogy remélem,
addig is mosok-mosok, illetve a gép :D
Márkóéknál a szobatisztaság kipipálva, örülök is neki nagyon.
Sajnos most ő nincs valami jól, tubust kellett betenni a fülébe, imént beszéltem Évával. Reméljük minden rendben lesz már a fülecskével. Ő sem megy még oviba, meg hát most lett 3 éves :-)
A szülinapi party vasárnap remekül sikerült, tűkön ülve várt már minket, de sajnos Lénához kellett igazodni, mire felébredt.
Délután fél 5-e azért sikeresen befutottunk, és felvágtuk a szupi kis gitár tortát :-)
Nagyon tetszett az ünnepeltnek a finom sütike,
és még mindig óriási csodálattal bámulta a tortán égő tüzijátékot :-)
A játékok is sikert arattak, ezután pedig koccintottak Corival :)
Pillanatok alatt leléptek a kisszobába, mi pedig nagyok, babáztunk :)
Ui: Tegnap, vagyis 2011. január 24-én, Léna hasról hanyatt fordult!! :-)