2008. december 8., hétfő

:)

Tegnap Márkó felállt a kiságyban :) Most már ügyesen felhúzza magát bárhol. Rohamosan fejlődésnek indult, amióta száműztük mindennapjaiból a kompot :) Mondhatjuk, hogy muszáj neki, mert nincs el a fenekén sokáig :D A franciaágyunkat lazán körbejárkálja, miközben ezerrel kapaszkodik :) Persze van, hogy elengedi, olyankor olyan, mintha anno Corikát látnám :)
Szerencsére kezdenek kijönni ebből a csúnya takonykórból. Én is :)
Holnap nagy körútra megyünk, befizetjük a csekkeket a postán, reméljük eljutunk a bizibe is, és megrendelem a csajszi tortáját :) A 2-es számút, ugyanis az elsőt Mamitól (anyukámtól) kapja, teljesen rábízom, szabadon szárnyalhat az ötleteivel :)
Szerdán pedig, pont a Mi Napunkon, szépítkezni megyünk, kettesben ;-))
Majd jelentkezünk, puszi :)

2008. december 6., szombat

Eljött hozzánk is a Télapó :)

Jajj, ma annyira jó napunk volt, egész nap nevetgéltünk, mászkáltunk, és henteregtünk Márkóval :)
Aztán 3 óra tájban megérkezett a Télapó!
Már Anya készített minket egész álló nap, énekelte a dalocskákat, mutogatta a tv-ben, és 5 percenként mondta, hogy jönni fog a Télapó :-))) A hatás nem maradt el :-) Csak mert sírásra-rívásra számítottak a szüleink.
Ehelyett:
Köszönjük az ajándékokat, és várunk Téged jövőre is, Kedves Télapó! :)

2008. december 1., hétfő

No comment

Az esésem után sikerült teljesen letenni az ágyat, most már tökéletes, hála Apának.
Amúgy egyik percről a másikra lebetegedtem. Torokfájás, köhögés, takonykór, ez mind nagy sírások közepette. És ki a ludas? Kimás, Anya... :S (szánom-bánom, hogy ki mertem mozdulni akkor este :( -by:Anya)
Szóval jól állunk. Persze, nem csak én, Márkó is. Úgyhogy most Apa kimaradt, csoda :)
Persze a fogacskám is odatesz, sorra cseréljük a pulcsikat a nyál miatt, az előkét nem viselem el magamon. (Pedig mennyivel könyebb lenne, de én mondhatom.... :))
Na mindegy, a lényeg, hogy veszettül vagyok :(
Majd jelentkezünk, ha javul a helyzet!
Megyünk látogatni, ill. próbáljuk elkezdeni, csak most is sírok, nem tudok aludni. :(

Pótlásos és mai képek

2008. november 28., péntek

5. fogacska

Reggel, amikor öltöztettem a Hercegnőnket, felfedezni véltem hogy kint van az 5. fogacskája is, a felső jobb 2-es metszőfoga:-) Nem tudom jól írtam e, de szerintem értitek. Megy is kicsit a hasikája, vagyis inkább több most a széklet, ami hígabb jóval. Amúgy érthető a meglepődés, mert amióta nem igazán engedi, (harap, de még hogy!!!!!!!) hogy fürcsikor megtapogassam az ínyét, csak laza sika-mika a fogmosás, így nem éreztem már napok óta, mi zajlik odabenn :-)
Úgyhogy ismét nagy volt az öröm :-) Végre, ki is jár a tegnap után.
Nem igazán tettem magam még túl a dolgon, most este is gyomorgörcsöm volt, amikor letettem aludni és felállt az ágyban. Ő is nyugtalanul aludt tegnap. Úgyhogy elővettük ismét a gyerkőcöknek a járókát, abban vandálkodhatnak kedvükre. Az ágyat holnap megcsinálja Apa, hoz fúrót, meg valami keresztpántokat, hogy jó legyen. Aztán leteszem alá szőnyeg gyanánt a habtapit, amit már oly rég elraktam. Még jó, hogy nem váltunk meg tőle örökre.

Az ajándékot ma titokban kibontottam, beosontam a fürdőbe, míg játszott Cori a Mamával :-)
Valami csodaszép :-) Remélem neki is tetszeni fog :-) Tennék fel róla képet, de az a helyzet, hogy egyelőre nem megy a képfeltöltés (meg hát meglepi lesz), pedig olyan édesek voltak tegnap is Márkóval, meg Beniéknél is kattingattunk. Teló szervízben. Majd valahogy megoldom.
Csajszim elaludt. A kakaó megtette hatását :-)

2008. november 27., csütörtök

Nem adok címet a most következő bejegyzésnek, mert nem találok rá szót. Nagyon megijedtünk. Cori este kiesett a kiságyból. Készültem neki a fürcsihez, addig betettem teázni. Ott voltunk mellette 2 lépésnyire és még úgy is megtörtént. Azt hittem beleőrülök, de szegény Rajmika sem tudta hirtelen, hogy mi történik. Én mondtam, már 1 hete is, hogy még lejjebb kell tenni.. De nem lehet, nincs már rajta lyuk..totál lent meg nagyon hideg lenne neki.. ááá inkább hagyom is ezt a rohadt ágyat. Veszünk kombit. Szerencsére nem történt semmi, de borzasztóan megijedt Corika velünk együtt. Remegett mindenem amikor már csak öleltem magamhoz. Ijedtemben gyors adtam neki megnyugvásként egy szaloncukrot, elterelő hadművelet céljául. Még miindig előttem van, ahogy kiesik, full lassan. Ha nem esik ilyen szerencsésen, bele sem merek gondolni mi lenne.....
Rá körülbelül 20 perce, Márkó kiesett a kompból. Száműzzük mind2 darabot. Az ágyból muszáj venni kombit.
A nap kicsivel boldogabban végződött. Sikerült megvenni a csodaszép szülinapi ajándékot :)
Ne haragudjatok, hogy most csak ennyit írok, de eléggé kivagyok, beleborzongok, ha csak az estére gondolok. Kép máskor.

2008. november 26., szerda

Telnek a napok

Csak úgy repülnek, hamarosan ünneplünk, hétvégén beszéljük meg a családdal, hogy miképp legyen majd a nagy nap :-)
Ma a kislányom megmutatta nekem, hogy hol a pocakja :) Fürcsi után öltözködésnél, elkezdte paskolni a hasát, mondtam neki, néhányszor, hogy az a pocakod, aztán rákérdeztem, hogy nah, hol a pocakod? Hát egyből elkezdte finoman ütni :) Megmutattuk Mamának is, és úgy szaladt már eleve oda hozzá :-)
Aztán tegnap óta az a hülyesége van, hogy minden ruhadarabot a nyakába vesz, megzabálom :-))) Van, hogy a fejére sikerül, és úgy mászkál vagy rohangál :-) Nagyon el van velük. Felszabadítottam neki egy fiókot a komódján, hát mit mondjak, egyfolytában pakolászik, nagyon élvezi :-) Délután előszeretettel nyalogatta a kanálról a sót a konyhaszekrényből.... :S:D Mindent megtalál. Jah valamelyik nap kezében kávéscsészével sétálgatott és itta ki belőle a maradék kávét...!!!! Azt hittem ott eldobom az agyam :S
Úgyhogy megértéseket előre is köszönjük, hogy ritkábban jövünk :-)
Holnap Zsuzskáékhoz megyünk délelőtt játszani, remélem ellesznek egymással Benivel :) Pár napja egész jól kijöttek, míg nem megharapta a Kincsem Benit :S Úgyhogy még mindig nem sikerült leszoknunk róla. Pedig jó lenne...
Márkó nem beteg, a foga jön, elég durván megint. Meg minden nap elfolyik 3 liter nyála... :S :-)
Múltkori képek, meg pár friss

2008. november 22., szombat

Első hó

Bizony-bizony, szerintem sokak számára kedves ez nap, leesett az első hó! :) Ami persze azonnal el is olvadt sajnos, de itt a bizonyíték végre, hogy tél van (és végre látom értelmét blogunk csinosítgatásának)!
Remélem, hogy Cori is annyira örül majd a hóesésnek, mint én, bár én csak miatta örülök :)
Lelkiekben elkezdtünk már készülődni a Karácsonyra, sőt egy-két dolgot már sikerült is az ablakra varázsolni, amit a gyerkőcök tátott szájjal figyeltek :) Csillogó-villogó édes kis karácsonyi képecskét, hatalmas fával és Télapóval, töménytelen ajándékkal az aljában :) Anyukámtól kaptuk, nagyon szép, egyből Kislányomnak is megtetszett, megmutogattam neki szépen sorban a gömbtől a csillagig, szóval mindent :) Annyira bejött neki, hogy folyton fel kellett emeljem a magasba, hadd nézze meg mégegyszer :) És a Télapóra is vigyorgott, reméljük, ha eljön hozzájuk,ugyanúgy fog mosolyogni rá akkor is ;-)
Tegnap egyébként meglepetések sora ért, ill. a napokban :) Corina egyedül felállt a földről, ez volt az egyetlen, amit még nem tudott ill. amit még sosem láttam tőle. Mikor nagy taps fogadta a produkciót, újból megcsinálta vigyorogva, vagy 3-szor 4-szer egymás után :) aztán van nekünk egy kulcstartónk, amiben aranypor van. Mondtuk neki, hogy rázza meg és megrázta :) Ha pedig csak annyit mondok neki, hogy Cori, süss nekem pogácsát, már süti is ezerrel :) Nagyon sok mindent megért már, napról napra csak csodálkozom, ki hitte volna :)
Márkó pedig tegnap fel akart állni :) sikerült lekapnom a pillanatot pont :) Ügyesen próbálkozik. Most van egy kis láza, reméljük fogacska. (én nem nyilatkozom, fülem-fejem fáj :() szerencsére Corinak semmi baja :)

2008. november 19., szerda

Na ki lett 10 hónapos? :-)


Nem is tudom. Azt hiszem én. :) Pedig mintha csak tegnap írtuk volna a 9-et. Persze azóta azért történtek dolgok :) Neeem, még mindig nem mászok, Anya szerint már nem is fogok :) Csak mert én már menni akarok! Persze az sajnos nem olyan egyszerű :S De megsúgom nektek, hogy párat már totyogtam az ágynál, miközben kapaszkodtam jó erősen :) Ennyi elég is nekem, nagyon kifáraszt. Viszont volt már rá példa párszor, hogy felhúztam magam az ágynál, vagy Anya ölében. Úgyhogy egyelőre csak kúszok, de azt nagyon :)

Van már 4 fogam, mondtam? Nagyon-nagyon megszenvedtem értük :( Se éjjel nem aludtam se nappal. Igaz ez az alvás téma nekem nem nagyon jön be. Nappal max 2-szer húsz-harminc perc. Mindig felugatnak a kutyák :S Éjjel meg mit mondjak, sokkal jobb Anya ölében vagy játszani a kompban... Mint tegnap hajnali fél 4-kor:


Anya már kissé kivan ezek miatt a jó kis éjszakák miatt, de hát sajnos nem tud mit csinálni. Úgyhogy élvezi a velem eltöltött órákat :D
Enni viszont nagyon ügyesen eszek, szívesen megtanítanám erre Cori-t :P Persze nem az etetőszékben ám, az nekem sem jön be. Simán a széken ülve. Még csak nagyszék sajna, pont ezért hozzuk el majd Bántáról a Dédikétől a kisszéket asztalkával :) Szerintem Corinak is az válna be.. :)

Beszéd terén nagyon ott vagyok :) A tente most a kedvencem, amikor Anya elkezdi a versikét, én mindig mondom, hogy tente, sokszor egymás után, aztán utána már nem mondom, mert elalszom :) A baba, dádá, anya, aggyá van még a listámon (ha esetleg még lenne, majd bővítjük). És nagyon szeretek ördögi hangon kiabálni :D
A kérem-re szívesen odadom a játékot, viszont amikor én kapom, hosszas gondolkodás után fogadom csak el. Idegen játékot pedig eltolok, nem kell. Kezdek most már barátkozni, de az utcán mondjuk, amikor bekukkolnak a kocsimba, még sírásra görbül a szám.
Nem igazán szerettem meg még mindig a babakocsit, ebben a hideg időben, pedig csak akkor megyünk túrázni, amikor nagyon muszáj. A taxit meg egyenesen úúútálom. Hiába vita tárgya, hogy keveset mozdulunk ki, de a legjobb Nekem akkor is ITTHON :) üdv: Márkó

2008. november 17., hétfő

Napok


Kicsit elmaradtunk az írással ismételten, de most tényleg nem nagyon történt úgy említésre méltó :) Na jó, Márkónak már nagyon szépen látszódnak a felső fogacskái, én meg mondtam valemelyik nap, hogy pápá :) Ma pedig arra ébredt Anya, hogy sütöm a pogácsát! :D
Sajnos az idő miatt kicsit megvagyunk lőve, így a jó kis babakocsis séták száma lecsökkent. De sokat rohangálok azért az udvaron :) No, van hogy igénylem, hogy Anya fogja olyankor a kezem :) Sokat szoktunk sétálni bent is úgy, van, amikor kell igenis a közelsége, és olyankor én viszem el sétálni, én vezetek :) (Tök aranyos tud lenni :)-anya)
Valamelyik nap kaptam egy nagyon meleg sapit, igazi téli és rózsaszín persze :) Úgyhogy ezzel most kihúzzuk egy darabig :) Jaa, még hogy nem történt semmi. Tegnap az ajtó és a szekrény közé estem, de úgyhogy lett egy akkora plecsnim az arcomon... Aztán valahogy elmúlt szerencsére, pedig azt hittük átmegy majd színváltósba. Úgyhogy erről kép nincs :D
De van másmilyen rengeteg :) Dédi adott nekünk egy szőnyeget, amit már nem használ, hát mi kihasználjuk azóta :D Imádunk rajta ücsörögni és henteregni. Ja és egy kis közvéleménykutatás! (legutolsó képek). Kire hasonlítok jelenleg? Apa kicsiben vagy Anya kicsiben?:)


Blogarchívum