Pár kép meg vidi :)

Tavasz van! :-)

Kicsit elnosztalgiázott anya az imént. Mivel már hamarosan féléves!!! leszek, eltűnődött azon, hogy hová is rohan annyira az idő, és megnézegette Coriról és Márkóról a féléves képeiket. Hihetetlen volt látni így őket. (a szerk)
Én most jelen pillanatban egyik percben a játszószőnyegen vagyok, a másikban pedig már a szőnyegpadlón, nagyon megy nekem ez a forgásos téma :-)
Az a legdurvább, hogy anya már nem tud az ágyon se hagyni fél pillanatra sem. Most is kifelé vettem az irányt a szobából, és simogatom a szőnyeget :-)
Végre kitavaszodott, és elrakhatjuk azt a sok meleg ruhát, ennek a legjobban én örülök, mert nagyon utálok öltözni. Vetkőzni annál inkább :-)
Szóval végre jó idő van, és jókat sétálunk délután. Én is többet láthatok már a kocsiból, mert feljebb lett emelve a kocsim :) Egyelőre tetszik így.
Képzeljétek, találkoztam az egyik papámmal! Dóra papa nagyon sokáig tartott az ölében, és nagyon kedves volt. Még sosem láttuk egymást, csak ő engem képekről. Corika meg együtt evett vele a dédi szülinapján. Én nem voltam ott, mert addig éva mama vigyázott rám itthon. Itt volt Márkó is, ő rá sokat mosolyogtam, és járt kezem-lábam, amikor megláttam :)
Bár nem kellett olyan sokat vigyázni rám, mert miután elment a kis családom, aludtam egy nagyot :)
Corival egyre jobban elvagyunk, sikongatunk egymásnak, meg próbálna játszani velem, csak most le vagyunk tiltva egymásról. Sajnos mindenki beteg lett :( Nekem csak lázam volt egyszer, mert orrszívás. De már jobban vagyok. Sokat alszom, meg cicizek, ez a titka :P
Sajnos apa tényleg elmegy itthonról vasárnap :((( Én még nem is fogom annyira észrevenni, hogy nem lesz itthon, Corival lesznek majd gondok :( Nagyon apás. Anya meg hihetlenül szomorú. De erős lesz, csak miattunk. Apa se menne ilyen messzire most, de hát anyagilag nem mindegy vagy mi. De majd kapunk sok szép ruhácskát, meg anya is egy szép ajándékot :)
Ezért már érdemes talán :) Utána meg soha többé nem engedjük el őt, maximum megyünk mi is vele!!!! :)
Hiányozni fogsz nagyon apa... (by: anya)

Megint eltelt egy hónap..

..és jelentem minden a legnagyobb rendben! Pláne velem :-))
Képzeljétek el, túlestem a 4. hós szurimon is. Hááát, nem volt valami kellemes, nagyon sírtam, sőt, sikítottam, minden bajom volt :( Kicsit be is lázasodtam majdnem, de a kúp segített szerencsére.
A hivatalos súlyom akkor (8-án) 6008 gramm volt :-)
Úgyhogy most már van súlyom rendesen :)
Be kell, hogy jelentsek valamit :-))) Ma megkóstoltam a sütőtök-alma kajcsit :-) Jajj annyira fincsi volt, csak úgy nyaltam a számat :)))
Ez volt életemben az első íz, ami ízlett, mint kajcsi. Az anyatejcit leszámítva persze, mert az a kedvenc :P
Mit írjak még.. Mostanság kicsit hisztisebb vagyok, de így is nagyon imádnak :))) Állandóan cicizni akarok, lógni anyán. De hát amikor úgy szeretem! Most miért baj az??
A mozgásomról is pár szót. Össze-vissza pörgök-forgok már, a játszószőnyegről is simán hátrafele lekúszok :)
Corival minden oké, ő a legnagyobb hisztikirálynő :) Sajnáljuk nagyon, hogy majd csak szeptembertől megy oviba, mert anyának nagyon kevés ideje jut rá a házimunka mellett és mellettem. Én meg ugye ahogy egyre növök, egyre kevesebbet alszom, és akkor nincs se jengázás, se kirakó, se semmi. Úgyhogy nagyon várjuk már mindnyájan a jóidőt, hogy sokat tudjunk csavarogni és játszózni!
Márkó meg már jó pár napja lázas, nem tudni, hogy mitől. Fájdítja a hasát is, meg van 2 pöttye. Először bárányhimlőre gyanakodtak, de mivel a pöttyök nem terjednek, így passz, hogy mi lehet. Viszont a láza nem akar sehogy sem lejjebb menni.
Amúgy sikeresen beköltöztek Éva mamával az új lakásba, már voltunk is fent náluk. Sűrűn nem nagyon tudunk menni, mert anya nem szeret elindulni velünk hosszabb útra, és hát Éva mama igencsak messze költözött!!
Sajnos apa is utazik 2 hét múlva, igaz csak megcsinálnak egy nagyobb munkát és már jön is haza hozzánk. Ezt még mi nem tudjuk, csak folyton erről beszélnek anyával, meg valami Angliáról. 3-4 hét csak az egész, azt mondják. Hát anya már így is nagyon fél, hogy mi lesz velünk, ha apa nélkül maradunk, arra az időre. Bár mamika és Gerdy majd segítenek, ez vigasztalja.
Hát egyelőre ennyi.
Képek is lesznek meg vidi :)
Pusz:
Léna