5. fogacska

Reggel, amikor öltöztettem a Hercegnőnket, felfedezni véltem hogy kint van az 5. fogacskája is, a felső jobb 2-es metszőfoga:-) Nem tudom jól írtam e, de szerintem értitek. Megy is kicsit a hasikája, vagyis inkább több most a széklet, ami hígabb jóval. Amúgy érthető a meglepődés, mert amióta nem igazán engedi, (harap, de még hogy!!!!!!!) hogy fürcsikor megtapogassam az ínyét, csak laza sika-mika a fogmosás, így nem éreztem már napok óta, mi zajlik odabenn :-)

Úgyhogy ismét nagy volt az öröm :-) Végre, ki is jár a tegnap után.

Nem igazán tettem magam még túl a dolgon, most este is gyomorgörcsöm volt, amikor letettem aludni és felállt az ágyban. Ő is nyugtalanul aludt tegnap. Úgyhogy elővettük ismét a gyerkőcöknek a járókát, abban vandálkodhatnak kedvükre. Az ágyat holnap megcsinálja Apa, hoz fúrót, meg valami keresztpántokat, hogy jó legyen. Aztán leteszem alá szőnyeg gyanánt a habtapit, amit már oly rég elraktam. Még jó, hogy nem váltunk meg tőle örökre.

Az ajándékot ma titokban kibontottam, beosontam a fürdőbe, míg játszott Cori a Mamával :-)

Valami csodaszép :-) Remélem neki is tetszeni fog :-) Tennék fel róla képet, de az a helyzet, hogy egyelőre nem megy a képfeltöltés (meg hát meglepi lesz), pedig olyan édesek voltak tegnap is Márkóval, meg Beniéknél is kattingattunk. Teló szervízben. Majd valahogy megoldom.

Csajszim elaludt. A kakaó megtette hatását :-)

Nem adok címet a most következő bejegyzésnek, mert nem találok rá szót. Nagyon megijedtünk. Cori este kiesett a kiságyból. Készültem neki a fürcsihez, addig betettem teázni. Ott voltunk mellette 2 lépésnyire és még úgy is megtörtént. Azt hittem beleőrülök, de szegény Rajmika sem tudta hirtelen, hogy mi történik. Én mondtam, már 1 hete is, hogy még lejjebb kell tenni.. De nem lehet, nincs már rajta lyuk..totál lent meg nagyon hideg lenne neki.. ááá inkább hagyom is ezt a rohadt ágyat. Veszünk kombit. Szerencsére nem történt semmi, de borzasztóan megijedt Corika velünk együtt. Remegett mindenem amikor már csak öleltem magamhoz. Ijedtemben gyors adtam neki megnyugvásként egy szaloncukrot, elterelő hadművelet céljául. Még miindig előttem van, ahogy kiesik, full lassan. Ha nem esik ilyen szerencsésen, bele sem merek gondolni mi lenne.....
Rá körülbelül 20 perce, Márkó kiesett a kompból. Száműzzük mind2 darabot. Az ágyból muszáj venni kombit.
A nap kicsivel boldogabban végződött. Sikerült megvenni a csodaszép szülinapi ajándékot :)
Ne haragudjatok, hogy most csak ennyit írok, de eléggé kivagyok, beleborzongok, ha csak az estére gondolok. Kép máskor.

Telnek a napok

Csak úgy repülnek, hamarosan ünneplünk, hétvégén beszéljük meg a családdal, hogy miképp legyen majd a nagy nap :-)

Ma a kislányom megmutatta nekem, hogy hol a pocakja :) Fürcsi után öltözködésnél, elkezdte paskolni a hasát, mondtam neki, néhányszor, hogy az a pocakod, aztán rákérdeztem, hogy nah, hol a pocakod? Hát egyből elkezdte finoman ütni :) Megmutattuk Mamának is, és úgy szaladt már eleve oda hozzá :-)

Aztán tegnap óta az a hülyesége van, hogy minden ruhadarabot a nyakába vesz, megzabálom :-))) Van, hogy a fejére sikerül, és úgy mászkál vagy rohangál :-) Nagyon el van velük. Felszabadítottam neki egy fiókot a komódján, hát mit mondjak, egyfolytában pakolászik, nagyon élvezi :-) Délután előszeretettel nyalogatta a kanálról a sót a konyhaszekrényből.... :S:D Mindent megtalál. Jah valamelyik nap kezében kávéscsészével sétálgatott és itta ki belőle a maradék kávét...!!!! Azt hittem ott eldobom az agyam :S

Úgyhogy megértéseket előre is köszönjük, hogy ritkábban jövünk :-)

Holnap Zsuzskáékhoz megyünk délelőtt játszani, remélem ellesznek egymással Benivel :) Pár napja egész jól kijöttek, míg nem megharapta a Kincsem Benit :S Úgyhogy még mindig nem sikerült leszoknunk róla. Pedig jó lenne...

Márkó nem beteg, a foga jön, elég durván megint. Meg minden nap elfolyik 3 liter nyála... :S :-)

Múltkori képek, meg pár friss

Első hó

Bizony-bizony, szerintem sokak számára kedves ez nap, leesett az első hó! :) Ami persze azonnal el is olvadt sajnos, de itt a bizonyíték végre, hogy tél van (és végre látom értelmét blogunk csinosítgatásának)!

Remélem, hogy Cori is annyira örül majd a hóesésnek, mint én, bár én csak miatta örülök :)

Lelkiekben elkezdtünk már készülődni a Karácsonyra, sőt egy-két dolgot már sikerült is az ablakra varázsolni, amit a gyerkőcök tátott szájjal figyeltek :) Csillogó-villogó édes kis karácsonyi képecskét, hatalmas fával és Télapóval, töménytelen ajándékkal az aljában :) Anyukámtól kaptuk, nagyon szép, egyből Kislányomnak is megtetszett, megmutogattam neki szépen sorban a gömbtől a csillagig, szóval mindent :) Annyira bejött neki, hogy folyton fel kellett emeljem a magasba, hadd nézze meg mégegyszer :) És a Télapóra is vigyorgott, reméljük, ha eljön hozzájuk,ugyanúgy fog mosolyogni rá akkor is ;-)

Tegnap egyébként meglepetések sora ért, ill. a napokban :) Corina egyedül felállt a földről, ez volt az egyetlen, amit még nem tudott ill. amit még sosem láttam tőle. Mikor nagy taps fogadta a produkciót, újból megcsinálta vigyorogva, vagy 3-szor 4-szer egymás után :) aztán van nekünk egy kulcstartónk, amiben aranypor van. Mondtuk neki, hogy rázza meg és megrázta :) Ha pedig csak annyit mondok neki, hogy Cori, süss nekem pogácsát, már süti is ezerrel :) Nagyon sok mindent megért már, napról napra csak csodálkozom, ki hitte volna :)

Márkó pedig tegnap fel akart állni :) sikerült lekapnom a pillanatot pont :) Ügyesen próbálkozik. Most van egy kis láza, reméljük fogacska. (én nem nyilatkozom, fülem-fejem fáj :() szerencsére Corinak semmi baja :)

Főztem :-)

Elnézést a minőségért, túl sötét a nappali :)

Na ki lett 10 hónapos? :-)

Nem is tudom. Azt hiszem én. :) Pedig mintha csak tegnap írtuk volna a 9-et. Persze azóta azért történtek dolgok :) Neeem, még mindig nem mászok, Anya szerint már nem is fogok :) Csak mert én már menni akarok! Persze az sajnos nem olyan egyszerű :S De megsúgom nektek, hogy párat már totyogtam az ágynál, miközben kapaszkodtam jó erősen :) Ennyi elég is nekem, nagyon kifáraszt. Viszont volt már rá példa párszor, hogy felhúztam magam az ágynál, vagy Anya ölében. Úgyhogy egyelőre csak kúszok, de azt nagyon :)

Van már 4 fogam, mondtam? Nagyon-nagyon megszenvedtem értük :( Se éjjel nem aludtam se nappal. Igaz ez az alvás téma nekem nem nagyon jön be. Nappal max 2-szer húsz-harminc perc. Mindig felugatnak a kutyák :S Éjjel meg mit mondjak, sokkal jobb Anya ölében vagy játszani a kompban... Mint tegnap hajnali fél 4-kor:

Anya már kissé kivan ezek miatt a jó kis éjszakák miatt, de hát sajnos nem tud mit csinálni. Úgyhogy élvezi a velem eltöltött órákat :D
Enni viszont nagyon ügyesen eszek, szívesen megtanítanám erre Cori-t :P Persze nem az etetőszékben ám, az nekem sem jön be. Simán a széken ülve. Még csak nagyszék sajna, pont ezért hozzuk el majd Bántáról a Dédikétől a kisszéket asztalkával :) Szerintem Corinak is az válna be.. :)

Beszéd terén nagyon ott vagyok :) A tente most a kedvencem, amikor Anya elkezdi a versikét, én mindig mondom, hogy tente, sokszor egymás után, aztán utána már nem mondom, mert elalszom :) A baba, dádá, anya, aggyá van még a listámon (ha esetleg még lenne, majd bővítjük). És nagyon szeretek ördögi hangon kiabálni :D
A kérem-re szívesen odadom a játékot, viszont amikor én kapom, hosszas gondolkodás után fogadom csak el. Idegen játékot pedig eltolok, nem kell. Kezdek most már barátkozni, de az utcán mondjuk, amikor bekukkolnak a kocsimba, még sírásra görbül a szám.
Nem igazán szerettem meg még mindig a babakocsit, ebben a hideg időben, pedig csak akkor megyünk túrázni, amikor nagyon muszáj. A taxit meg egyenesen úúútálom. Hiába vita tárgya, hogy keveset mozdulunk ki, de a legjobb Nekem akkor is ITTHON :) üdv: Márkó

Napok

Kicsit elmaradtunk az írással ismételten, de most tényleg nem nagyon történt úgy említésre méltó :) Na jó, Márkónak már nagyon szépen látszódnak a felső fogacskái, én meg mondtam valemelyik nap, hogy pápá :) Ma pedig arra ébredt Anya, hogy sütöm a pogácsát! :D

Sajnos az idő miatt kicsit megvagyunk lőve, így a jó kis babakocsis séták száma lecsökkent. De sokat rohangálok azért az udvaron :) No, van hogy igénylem, hogy Anya fogja olyankor a kezem :) Sokat szoktunk sétálni bent is úgy, van, amikor kell igenis a közelsége, és olyankor én viszem el sétálni, én vezetek :) (Tök aranyos tud lenni :)-anya)

Valamelyik nap kaptam egy nagyon meleg sapit, igazi téli és rózsaszín persze :) Úgyhogy ezzel most kihúzzuk egy darabig :) Jaa, még hogy nem történt semmi. Tegnap az ajtó és a szekrény közé estem, de úgyhogy lett egy akkora plecsnim az arcomon... Aztán valahogy elmúlt szerencsére, pedig azt hittük átmegy majd színváltósba. Úgyhogy erről kép nincs :D

De van másmilyen rengeteg :) Dédi adott nekünk egy szőnyeget, amit már nem használ, hát mi kihasználjuk azóta :D Imádunk rajta ücsörögni és henteregni. Ja és egy kis közvéleménykutatás! (legutolsó képek). Kire hasonlítok jelenleg? Apa kicsiben vagy Anya kicsiben?:)

Emlékek :)

Amit Tommy-éktól kaptunk :) Köszönjük :):*

Kérünk mi is emlékeket Tőlük :

Luca anyuja http://www.babaszoba.hu/services/blog/kerekesluca

Milánbaba anyuja http://www.babaszoba.hu/services/blog/picurbabo
Lempel Nóra anyuja http://www.babaszoba.hu/services/blog/siil82

Zsófi anyuja http://www.babaszoba.hu/services/blog/kislajko

Rebeka és Pocaklakó Annabella anyuja http://www.babaszoba.hu/services/blog/becky

Rolcsika anyuja http://www.babaszoba.hu/services/blog/mrazrolcsika

és természetesen BogárAna http://www.babaszoba.hu/services/blog/bogar

7 emléket idézzek fel..? hmmm. nos, akkor kezdjük :)

Ezek talán a Leg-emlékeim :)

- 5 éves voltam, amikor elváltak a szüleim. Apukám visszaköltözött a szüleihez, tökéletesen emlékszem arra a napra. Beszállt az autóba anyuval, és én megkérdeztem tőle: -Apuci most elmész? És hová? -Hazamegyek, volt a válasz. És visszajössz még? -Nem, én már többé nem jövök vissza. (szomorú voltam, emlékszem, és nem értettem nagyon a dolgokat) :(

-Oviban 2 emlékezetes sztorim is történt, egyszer beleestem a wc-be, ami súrolóporral volt teleszórva, úgyhogy szép piros lett a fenekem :D A másik meg, kergetőztem a fiúkkal, és nekiestem az asztal sarkának, ami úgy felszakította a szemem sarkánál a bőrt, hogy össze kellett kapcsozni. Folyton csak azt kiabáltam, hogy: -Jujj, ki fog folyni a szemem!! Hajszál híján megvakultam. Maradandó emlék az arcomon, bár nem annyira látszik :)

+ még egy ráadás ovis: Naponta vagy 3Szor egymásnak szaladtunk a barátnőmmel, vagy csak úgy fogtunk egy nyuszit, és olyankor mindig hozták a kést lenyomni a búbunkat. Féltem, nehogy kivágják :D

-Amikor megkaptam a kiskutyámat, Ginát (skótjuhász volt, nyugodjék békében), 13 éves voltam. Anyukám ellenkezett nagyon, de Józsi becsempészte a hóna alatt a lakásba :) Csak késő este vette észre azon, hogy sűrűn fogy a tej :) Gina csak 1 évig lakott velünk, de nagyon belopta magát anyukám szívébe (is):)

-Első vallomás, msn-en :) 2005. febr. 19. [20:38:10] Rajmika-03 2: jah egyébként jo bulizást és érezzétek jol magatokat a Zsuzskának pedig boldog névnapot kivánok, és bizok benned imádlak csokollak mindenhol ahol csak lehet(K)[20:39:41] Jucus( bulib: bízz is mert még igaz nem mondtam,de szeretlek...![20:40:29] Rajmika-03 2: ezt ma este szerettem volna neked elmondani és most egy pillanatra elállt a lélegzetem de én is Szeretlek!!!!

Rajminál aludtam épp, amikor hazaért, leguggolt az ágy mellé, és... :"-Valami baj van?-Szeretnék veled komolyan beszélni,lehet? -Persze,de ugye nincs baj? -Figyelj kicsim,én nagyon szeretlek téged,és veled szeretném majd leélni az életem... Szóval...Szeretném megkérni a kezed.... -Most??? -Igen,már nem bírtam várni... -Okay... -Akkor ezt vehetem boldogító igen-nek? -Igen... :))) /Lánykérés :)/ 2005/07/23 00:28" :)

A további 2 legszebb emlékem az esküvőnk, és a várandóságommal együtt Corina születése, (ja meg Márkó születése!!!!! Menyes szülés odavágott :D) Azt hiszem ezen nincs mit magyarázni :)

Jah és találtam nektek pár érdekes fotót :DD Feltehettek párat Ti is, ha van kedvetek :)

Most már ezek is emlékek :)

Nemröhögni!:D

Ez a bejegyzés most kivételesen rólam szólt, a következő már hagyományosan fog folytatódni kis lurkóinkkal :)

11. hónap :)

Már november 10-ét írunk, ismét eltelt 1 hónap, és a mi kislányunk csak nő és Nő ;) Az elmúlt hónapban, hetekben borzasztóan sokat ügyesedett, értem én legelőször is a járásra :) Napról-napra egyre magabiztosabban teszi a lépéseket, és a babakocsiban néha már kényelmetlenül érzi magát, sokkal jobb szabadon :) Úgyhogy ha van idő, ha nincs városbamenet, kiveszem most már a kocsiból majd mindig egy kicsit, hadd mászkáljon kedvére :)
Az utóbbi napokban odadtam neki a kanalat, mert sehogy sem bírtam rávenni az evésre, kivéve, ha maga kapkodta be a falatkákat a tányérról. Nem tudom elmondani, hogy mekkora öröm és huncutság sugárzik az arcán, amikor egyedül ehet :) Tegnap megetetett engem, nagyon tetszett neki, hogy megfordult a kocka, én pedig szóhoz sem jutottam :D
A játék terén huzamosabb ideig eljátszik egyedül, egymásba teszi a tárgyakat, ha nem sikerül elsőre, kiborul és hisztizik, de aztán újra próbálkozik, míg csak nem összejön :) Ha mondom neki, hogy tegye bele a dobozba valamelyik játékot, ügyesen beleteszi :) Minden tárgyat, amit lehet, tologat, úgyhogy arra gondoltam, hogy a szülinapjára babakocsit mindenképpen kap, azt kedvére toligálhatja majd :) Márkóval is egyre jobban eljátszik, úgy veszem észre. Viszont a játékokat még mindig kisajátítja magának :)
Imád pakolni, főleg a fiókokat és a szekrényajtót nyitogatja és csapkodja elszántan, bár már ez ellen tettünk :) Néhány bútort madzagok és pántok díszitenek :)
Sok mindent felismer, tudja melyik az autó, a kocka,a doboz, kukac, a labda, a virág, a tea, szülőket, mamákat, bácsikáját mind ismeri :) Ügyesen integet, mutat a tárgyakra, a "szókincsünk" egyelőre változatlan, de ami késik, nem múlik.
Nagyon barátkozós csajszi, alig várja, amikor jön valaki hozzánk, mosolyog rá, és félénken kicsit, de felveszi a kontaktust az emberrel :)
A harapásról még nem szokott le sajnos, de kevesebbszer történik meg.
Öltözésnél még mindig ellenáll, főleg az esti fürcsi után. Akkor katasztrófa a csaj, pláne ha fáradt :)
Tápszert már vagy 2 hete nem kap, vacsira is főtt ételt eszik vagy tejterméket. A tejet viszont szereti :)
Mi pedig Őt szeretjük Nagyon-Nagyon! :)

Napjaink

Csak hogy begyűjtsük az élményeket, azért vártunk ám az írással :-) Igazából sok minden történt velünk, meg nem is ;)

Történt például, hogy a napokban sikerült kinyitnom a konyhaszekrényt, és eltörtem egy kávéscsészét. :) Mama ezerrel kiabált, hogy maradj ott, meg ne mozdulj!!! Én meg, mint aki karót nyelt, úgy álltam. De ügyes voltam, mert nem vágtam így meg magam :) Aztán sikerült még felmásznom majdnem az összes ágyra, úgyhogy jelentem, mindegy ágy kipipálva, most már csak a franciaágy van soron :D Úgyhogy egyik szobában sem maradhatok fél pillanatra sem egyedül most már, mert bármikor megtörténhet a baj. Bár a baj akkor is megvan sajnos, ha felügyelnek rám, mert bizony gyorsan sederek mindenhova :)

Aztán tegnapelőtt rámborult a ruhaszárító. Mama meg Anya csak mondták a magukét, hogy így nem szabad, meg úgy nem szabad, hát tényleg nem szabadott volna... Utólag beláttam. Vagy nem? :P Tegnap meg Márkó rántotta magára.. Végülis mindkettőnknél inkább csak az ijedtség volt nagy, bibisek nem lettünk, az a lényeg :)

Képzeljétek, a Bácsikám sok-sok fogat növesztett egyszerre :) De úgy ám, hogy lekörözött engem is, hamarosan látszódnak a szebbnél-szebb fogacskái :) Igaz nagyon megviselte szegényt, éjszakákat sírt, és nem evett. De már talán minden rendben lesz.

Én úgy néz ki, hogy allergiás vagyok a fémre. Nem is tudom kitől örökölhettem.. (Hát nem Apától.. -anya) Szóval elég csúnya reakciót vált ki az arcomon. Múltkor beülhettem a bevásárlókocsiba, nagyon szupi volt :) Aztán bekaptam a számmal egy részét, persze tudoooom, nem szabad... hát egyből kivörösödtem körbe. Így van ez, ha pl a telefont is megkóstolom.. no azt sem szabadna.. :) Úgyhogy ha megyünk oltásra, említést teszünk róla a doktornéninek.

Tegnap délre fodrászhoz mentünk Anyával. Megint vitt magával, mert Mama láthatásra vitte Márkót. Előtte meg Mamiztam kicsit :) Amúgy a fodrásznál tökjó kislány voltam, majdnem végigaludtam az egészet, csak akkor ébredtem fel, amikor már Anya haja be volt festve jó 10 perce :)

Délután meg kilátogattunk Bántára, Éva dédikéhez. Taxival mentünk, sajnos Márk nem bírta az utat, úútálja a taxit. Így volt ez akkor is, mikor délelőtt ment Apujához. Akkor is végigüvöltötte az utat.

Szóval a Dédi nagyon-nagyon örült nekünk, megleptük őt :) Ügyesen járókázik, amikor muszáj, mert sajnos nagyon fáj még mindene, a lába is gipszben van még, nemsokára lecserélik járóra. Úgyhogy ő is tanulhat majd járni :) Majd ellesheti tőlem, hogy kell, szívesen megmutatom ;-)

A mai napunk pedig a kertészkedés jegyében telt. Nagyon szép időnk volt, úgyhogy a legtöbb időt kint töltöttük. Míg Anyáék dolgoztak, addig mi játszottunk a fűben, de nem sokáig ám :D Én inkább szaladgáltam, a Bácsikám meg száguldozott a komppal, terrorizálva Kíra kutyust :-)

Amikor bejöttünk az udvarról, farkas éhesek voltunk :-)

Jaa, és ma megkaptam végre a kanalat, és egyedül ettem a borsólevest! Persze nem örökítettük meg, mert nagyon belemerültünk... Szó szerint :D:D