Asszem most léptünk be a legnehezebb időszakba.. Vagyis ki tudja milyen nehéz lesz még :-)
Drága gyermekeink előszeretettel produkálják magukat mindenhol a mászással. A pincetetőt ugye már említettem az előző írásaimban, nah hát tegnap kicsi lányomat ismét onnan szedtem le, de mára végre valahára, már Márkó is megmászta..
Itthon semmi sincs biztonságban, akár a csillár tetejére is pakolhatnánk, tökmindegy, elérnek mindent. De persze előnyét is megtapasztalhatjuk ennek a szeleburdiságnak, mert sűrűn segítenek főzni a konyhában, ami persze nagy segítség.. :D
Tegnap, amikor lefőztem délután a kávét, enyhén(!!!!) sósra sikeredett, hát nem is tudom hogy történhetett, tán valaki beletette a sót a vizesüvegbe... :D
Mondjuk nekem is lehetett volna annyi eszem, hogy előtte kiöblítem... Sebaj, most már tudjuk azt is milyen a sós kávé..
Amúgy tegnap du elvittük őket a játszótérre,
(de most egy másik játszóra),
mert már annyira nem bírtunk velük. Nagyon elvoltak, alig akartak hazajönni, volt is nagy sírás-rívás.
Este meg elmentem Noé barátnőmmel kicsit lazítani 1-2 órára. Meg is beszéltük, hogy jövőhéten sem hagyjuk ki. Ha tehetném,
meg ha bírnám minden nap elmennék valamerre :))
Tök jó volt amúgy, csak ma meg alig élek :S:D
Mai nap sem volt unalmas, Cori rossz, mint a bűn, hisztis, üvölt, ordít...
egyfolytában rohangálunk utána.. Nem is csodálkozom már semmin. Most kivételesen a létra TETEJÉRŐL szedtem le. No comment. Biztos azt hitte, hogy csúszdázni fog.. Márkó meg ment utána :-)
Sajnos sógorkámat meg baleset érte, elesett az udvaron egy téglában. :(
Az ijedtség nagyobb volt szerencsére, de nagyon-nagyon sírt, vérzett az ínye is.
Most bejöttünk az udvarról, mert tiszta gáz idő lett, de hát itt bent katasztrófa.. Corikám éppen tojást eszik, most már egyre sűrűbben hagyom kibontakozni az evésben.
Természetesen utána öröm a takarítás.. :D
Corim vagy napi 4-5-ször megharapja még mindig Márkót, emellett sűrűn balhéznak egymással, visítoznak, üvöltöznek. Jah és egyfolytában pakolunk utánuk, már nem is tudom hogy néz ki a szobánk. :D
Szóval öröm az élet.
Férjecském tegnap telefonált, 2 hét múlva jön haza :)
Most már eskü megyek látogatósdiba hozzátok :)
Szép napot!
Képek
Nem itt voltunk, de azért lefotóztam..
3 megjegyzés:
Együtt érzek veled, bár gondolom ez nem vígasztal. ;-)
Pusza
Azért óvatosan azon a létrán!
Akkor Anya, nem fájt a fejed, mert a sós kávé arra pont jó:)!
Puszi!
Nyugi Jucusom! Hamar elmúlik,egyszercsak majd azt veszed észre,hogy egy angyalkád van és szótfogad...Vilcsi is ilyen lett,nagyon jót tett neki a bölcsi! Meg persze,ahogy nő,úgy egyre okosabb és megérti a dolgokat! Millió puszi Nektek!
Megjegyzés küldése