Amilyen gyorsan eltelt ez a 2 és fél hét Apa nélkül, úgy röppent el ez a hosszú hétvége, és megint Apátlanul maradtunk. De nagyon jó volt végre itthon tudni Őt!!!
Péntek hajnalban érkezett haza, sajnos nem bírtam fent maradni addig, de felébresztett, ahogy megbeszéltük :-)
Corika reggel, amikor felállt az ágyban, mondtam neki, hogy Apa itt fekszik mellettem, és már mosolygott is rá, sőt, egyből kéretőzött hozzá :-) Nagyon örült neki Ő is :-)
Sokat játszottak, nevetgéltek, megmutatatta Apának kicsilányunk az összes tudományát és dumált-dumált, be nem állt a szája .. :-)
Este. ahogy letudtam tenni őt tentézni, mert pár napja igencsak nehézkes az alvás nálunk, szóval ahogy nagy nehezen sikerült, elmentünk a Drágámmal otthonról pár órára. Úgy alakult, hogy kettesben maradtunk a nap végére, de legalább beszélgettünk egymással, ami már nagyon ránk fért. Szerencsére nagyon jó helye van kint Németben és megbecsülik a munkáját. Mellesleg Gica barátnőm férjével, Krisszel is nagyon egyhúron pendülnek :-)
Úgyhogy iszogattunk, majd elmentünk egy jót pizzázni. Éjfélre haza is értünk, nem akartunk maradni, mert fárasztó napok álltak előttünk.
Szombaton bevásárlást tartottunk, majd délután köszönteni voltunk anyák napja alkalmából anyukámat. Várt minket fini ebéddel meg sütikkel, Corika is tökjól evett velünk :-) Áthívtuk mamámékat is, mert hát a dédimama is kapott tőlünk ajándékot. Eközben Márkó Erzsi dédit köszöntötte Évával, ahol sógicám felhőtlenül érezte magát.
Este a pihenésé volt a szerep, és a készülődésé, mert reggel korán keltünk. Éva dédit is köszöntöttük délelőtt Bántán, aztán gyors haza pakolni. Sajnos történt egy kis baleset még a dédinél, Márkó összezúzta magát egy balul sikerült lépés következtében :( Cori pedig itthon sebesítette meg az arcát, miközben szedett nekem virágot. Teljesen felkarcolta az ág neki a kis pofiját a szeme aljától az álláig :(
Úgyhogy gyönyörűen néznek ki a mi kis hadirokkantjaink.. :S
Aztán, olyan hamar elérkezett a dél :(
Nagyon nehéz volt a búcsú, teljesen odavagyok most is :'( Corika meglepte Apukáját élete első szószerkezetével, amikor elköszönt tőle a kapuban, mondta neki, hogy "Pápá Apa" ...
Ezután letettem tentézni, én pedig megpróbáltam összeszedni magamat...
Délután, hogy ne szomorkodjunk itthon, és ne földezzenek már megint a lurkók, elmentünk fagyizni :-)
Mit mondjak, óriási sikere volt a málnás fagyinak :-))
Nagyon jól érezték magukat a gyerekek, elmentünk a vár mögé a parkba, szaladgáltak, kergették a galambokat, kavicsoztak, és mindent, amit mondjuk nem szabad :D
Tényleg jó volt nah.. Nekem is. De nagyon hiányzik már most..
Legközelebb május vége felé vagy június elején jön haza.
És a képek
Új jövevény érkezett hozzánk, Ő Alexa cicája
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése