2009. március 10., kedd

Drága, Egyetlen Férjecském!
Tegnap még akartam írni este a blogba, de sajnos nem volt energiám :( Éjszaka is többször görcsöltem, azt hittem megint szülök... :S Hajnalban többszöri látogatást tettem a mosdóban, még szerencse, hogy Kicsilányunk édesdeden alukált végig. Ha ezeket érezhették a lurkóink, amikor betegek voltak, hát nem irigylem őket.. :(
Ma sem volt jobb a helyzet, kicsikét pihentem azért délelőtt.
Délutánra olyan szép időnk lett, hogy kivittük a gyerkőcöket, jó volt friss levegőt szívni ennyi idő kimaradás után. Csináltam róluk megint képeket, hát zabálnivalóak, és megint csak azt tudom mondani, hogy ha hazajössz, nem fogsz hinni a szemednek :-)
Reggel anyud ment a boltba, mert nem voltam vmi toppon, de Márkó öcsikéd nagyon ügyi volt megint, egy hangja sem volt, játszottunk hármasban, nagyon cukik voltak :-)
Corika egész nap hozta a bilit, csak úgy rohant mindig és topogott mellette :-) Igaz, hogy nem volt ma semmi, de nem lényeg :-) Azt veszem észre, hogy már a pisinél bepánikol, próbál bizonyítani, azonnal kell neki a bilike, de sajna előbb ér a pelusba.. :S :-) Amikor ráül, mostanában megnézzük minden testrésze megvan e, a haja, az arca, a szeme, az orra, a füle, foga, nyelve, keze, pocakja, lába, és végül a bili :-D Nagyon édes, ahogy elmutogatja, utána mutatja rajtam is néha :-) És ezeket a dolgokat napról-napra kezdte el csinálni, a bilibe kakilást is, és főleg azt, hogy már hozza! :-) Tegnap meg mi volt.. Corika futott ugyancsak a biliért, ráült, és elkezdett nyúlkálni bele, amiről próbálom leszoktatni.. Aztán éktelen nagy üvöltésre lettem figyelmes... Hát belenyúlt a pisibe és megijedt :D Nah azóta nem nyúlkál :DD
Márkót is szoktatja vissza anyud a bilire, csak most a hüle fosi miatt nem akarta még azzal is terhelni.
Tök aranyos volt amúgy tegnap Corika keresztapuja, hozott mindegyikünknek virágot :) Én is kaptam tesómtól virágot, csak még nem jutottam fel anyuhoz, remélem nem fog elhervadni. Apukámtól meg kaptunk képeslapot, fel is hívtam, szerintem Corika azt hitte, hogy te vagy, és elkezdett üvölteni, csak úgy potyogtak a könnyei -ugyanis elvettem tőle a telefont, amikor megkaparintotta. :-)
Nah, akkor jöjjenek a friss képecskék :-)


Szeretlek!!!
Már csak 6 nap! :-)

Nincsenek megjegyzések:

Blogarchívum