2008. november 27., csütörtök

Nem adok címet a most következő bejegyzésnek, mert nem találok rá szót. Nagyon megijedtünk. Cori este kiesett a kiságyból. Készültem neki a fürcsihez, addig betettem teázni. Ott voltunk mellette 2 lépésnyire és még úgy is megtörtént. Azt hittem beleőrülök, de szegény Rajmika sem tudta hirtelen, hogy mi történik. Én mondtam, már 1 hete is, hogy még lejjebb kell tenni.. De nem lehet, nincs már rajta lyuk..totál lent meg nagyon hideg lenne neki.. ááá inkább hagyom is ezt a rohadt ágyat. Veszünk kombit. Szerencsére nem történt semmi, de borzasztóan megijedt Corika velünk együtt. Remegett mindenem amikor már csak öleltem magamhoz. Ijedtemben gyors adtam neki megnyugvásként egy szaloncukrot, elterelő hadművelet céljául. Még miindig előttem van, ahogy kiesik, full lassan. Ha nem esik ilyen szerencsésen, bele sem merek gondolni mi lenne.....
Rá körülbelül 20 perce, Márkó kiesett a kompból. Száműzzük mind2 darabot. Az ágyból muszáj venni kombit.
A nap kicsivel boldogabban végződött. Sikerült megvenni a csodaszép szülinapi ajándékot :)
Ne haragudjatok, hogy most csak ennyit írok, de eléggé kivagyok, beleborzongok, ha csak az estére gondolok. Kép máskor.

4 megjegyzés:

Kata és Tommy írta...

Tudom, hogy mit érzel. Nagyon szörnyű ahogy a kép az ember előtt lebeg még napokig lassítva. Kata 5 lépcsőfokot esett komppal 11 hónaposan :-(
Szerencsére szintén semmi baja nem lett.
Ha egy kicsit megnyugodtál azért kérünk képeket a két szépségről :-)
;-)Kata

Bogár és Gerti írta...

Bogár is eljátszotta, mikor még hónaljig ért neki az ágy és alig bírt állni :-S Hogy hogy nem... egyik pillanatban aludt, majd a következőben egy nagy csattanás, ahogy landol...
Akkor egyszer és soha többet...
Azóta már profin jár ki be... jajjj d jó is az :-P
Jobbulást a léleknek!
Puszi

Bianka és Karina írta...

Jaaaaj!Hát elhiszem,hogy szőrnyű volt.:(((
Még jó,hogy semmi baja nem lett Corinak.:))
Mindíg vannak sajnos ilyen balesetek:(de reméljük nem fordul elő túl sűrűn.:))
ÓÓÓ hamarosan szülinap.:)))
Pusza!

Wiky írta...

Remélem túl vagytok az ijedtségen és már minden ok. ;-) Szerencsére minket még elkerült az ágyról le és kiesés, bár a babataxiról már párszor Zsófi is leborult... :-( NEm egy nagy magasság, de nagyon meg ijedtem akkor én is. :o Sajna sok olyan dolog lesz még, amitől nem tudjuk majd őket megvédeni, bármennyire is szeretnénk. :p

Puszó: Viki ( és persze Zsófi)

Blogarchívum