2008. augusztus 24., vasárnap

Dolgok

Ma elővettem a babakönyvét Corinak, és belejegyzeteltem azokat a fontos eseményeket, amiket kihagytam, vagy épp még nem írtam be. Próbálom csinosítgatni, amikor van időm, de pl most is úgy csináltam, míg Cori játszott. Örülök mert most már jó 40-45 percet elbabrál valamin, hümmmög a csőnek, beszélget a szegnek a szekrénynél, szóval elvan a Drága. Persze még mindig nem jut időm mondjuk egy spontán hajmosásra, nah olyankor van az, hogy vagy míg alszik, vagy mamázik, ellibbenek a fürdőszobába :)
Egyébként az utóbbi 2 napban piszkosul anyás. Hiába van ott a szobában vele a mama, ha már látja, hogy indulok kifelé, már jön a nyafi. Úgyhogy olyankor is mondanom kell már neki, hogy anya mindjárt jön... Éva azt mondta 1-2 hét és érteni fogja, tudja, hogy nem tűnök el örökre. Drága szíve. Pont erről olvastam valamelyik nap (szintén míg játszott), hogy ők általában arról álmodnak, hogy örökre elhagyjuk őket. Milyen furcsa. Ilyen picik, és ennyire de ennyire kötődnek már hozzánk.
Erre, tegnap elugrottam gyors a boltba, addig a dédi vigyázott Corira, és nem szóltam neki, hogy mindjárt jövök. Mire visszaértem, csupa egy merő könny volt a kislányom, és csak feküdt hason az ágyon, annyira sajnáltam, (akkor készült a melegítős fotó), és ott megértettem, hogy mindig szólni kell, különben azt hiszi, hogy nem jövök vissza többé.
Nem is mondtam, 2 nappal ezelőtt Corina rázta a kis popóját a zenére, majdnem megzabáltam :) Amikor mondjuk neki, hogy tánci-tánci, már rázza is :D Majd megpróbálok készíteni erről az eseményről is vidit :)
Az etetőszék tényleg tuti, bár ennyi pénzért lehet is :) Használt amúgy, és nem akartam 10-nél többet kiadni rá, de amikor megláttuk Corival, ő is egyből beleszerelmesedett :-) Úgyhogy nem is gondolkodtunk sokat az ügyön, 20 alatt sikerült megvenni azért. :-)
Kicsit sikerült jól kitolnom ma magammal. Sajna még mindig úgy alszik el Cori, hogy tápival. Egy darabig elaludt magától, amíg fel nem állt a kiságyban mindig ugyebár. Onnantól kezdve ismét tápis altatás van, vagy cumis vagy teás, de ez a ritkábbik. Szóval elfogyott a tápink, és persze tescoban sem volt tegnap, miért ne. Felhigítottam a sztracsis tejpépet, kicsivel nagyobb lukú cumival adtam a csajszinak, gondoltam, míg dolgozik vele, bealszik. 1 percbe sem telt, kiürítette! :D Úgyhogy jött a nagyobb adag kajacsinálás, de abból már csak 40-et evett, és bealudt :-) Azóta alszik, igaz köbö fél órája történt mindez. Úgyhogy én is megyek, iszom egy forró teát(ma már kitudja hányadikat), mert ez a torokgyuszi úgy érzem sosem múlik el :( Nyaranta mindig meglep legalább 1-szer..

2 megjegyzés:

Toto és Nyucka írta...

Miket nem hallok.Táncikálsz már most?
Felkérhetlek majd egy táncra?
Én egy kicsit bantu négeresen adom elő :-)
Anya csak egy van. Bizony nagyon nagyon sírunk utána,és mindig kiharcoljuk, hogy mellettünk legyen, de...megéri, hiszen olyan mosollyal jutalmazzuk meg őket,hogy csak úgy olvadoznak tőle:-)
Puszillak:Tommy

Rebeka írta...

Várjuk a táncos videót!
Szoríts nekem, hogy holnap megmutassa magát pocaklakóm!
(Fiút sejtek)

Hajni és Rebeka

Blogarchívum