Storno.

Maradunk. Hogy miért? A sors akarta így talán.., de ez van. Mondjuk én nem azt mondom, hogy tutira kint maradtunk volna, de megpróbáltuk volna, hogy milyen kint. Persze ennek már mindegy, az élet megy tovább itthon ugyanúgy..
Méghozzá hol könnyen, hol pedig nehezebben :)
A nyár elég jó, nem győzünk megsülni a lakásban, minden nap főzőcskézek, akkor éppen szauna van :) Ha éppen nem főzök, a csajokkal vásárolunk, és sétálunk. Olyan nincs, hogy ne csinálnánk valamit :)
Most perpill Cori anyunál van, Léna pedig a kiságyban alszik.
A napjaink amúgy a csodáról, felfedezésekről, vidámságról nah meg a töménytelen hisztiről szólnak :D
Corival még mindig nehéz. Egyáltalán lesz valamikor is könnyű vele..? :S
Folyton értetlenkedik, akaratos, visszabeszél, és ritkán fogad szót. Amikor persze igen, akkor nagyon megdícsérem.
A tesójával már eljátszik, sűrűn bemegy hozzá amúgy is Léna, olyankor nagyon boldog. De van olyan, hogy ő kérleli Lénust, hogy menjenek be :D Amikor éppen nem tudok berohanni a kicsihez, Cori énekel neki, meg szórakoztatja :D Ez általában bejön, míg oda nem érek, de volt már rá példa, hogy a Dm-ben, a babakajákat válogatva is így segített nekem :D Az eladók meg majd megszakadtak tőlük :-)))
Ma itt voltak Márkóék is. Talán már jobban el tudnak játszani egymással. Persze a rohangálás meg visongás még megvan, de már pár fokkal jobb a helyzet. Ritkán látják egymást, nehéz is egyeztetni, meg hát messze is lakunk egymástól nah, valljuk be :-) Szóval azért végre ma taliztak a lurkók :-) És az elválás már nem torkollott hisztirohamba, ennek nagyon örültem :-))
Léna baba pedig csak fejlődik és fejlődik.. Most van a nagy felfedezések időszaka. Mindenre nagy csodálattal néz, minden érdekli :-)
Június 20-án állt fel először, nővérkéje ágyánál :-) Aztán 2 napja apán, ma meg belém kapaszkodva :-)
Hihetetlen, hogy már lassan 9 hónapos, és tényleg most született.. Annyira rohan az idő, imádtam pici babaként, de most már így is tökjó :-)))
Most fejlődik ki a kis személyisége, és nagyon tetszik, amit látok :)
Egy folyton mosolygós, életvidám kislány, aki imádja, ha babusgatják :-) És nagy zsivány :-))))
Talán most, hogy így nagyobb, fedezem fel benne Cori apró kis vonásait :-) Istenem, remélem nem lesz ilyen hisztis majd 3 évesen.. Én nem élem túl ezt a dackorszakot, komolyan mondom. Ráadásul duplán..!! :DD
Nem is mondtam, hogy a komppal már mindenkit elütött itthon :D Komolyan. Nagyon tud :D És nagyon le is tudja kajálni, úgyhogy megint moshatom ki a huzatot :S Néha abban eszi a kekszet vagy piskótát, és háát az nyomot hagy :S A babahordozóban meg már csak felülve tud enni, úgyhogy villámgyorsan veszünk majd egy etetőszéket, persze ilyen asztalra szerelhetőt, mert hely egy rendes normál méretűre nah aaaaz már nincs :D
Amúgy azért megnézzük a Balcsit is majd 2-án, úgyhogy be is szereztünk csini kis fürdőrucikat :D Corina még nem nőtte ki szerencsére az övét, az új szerzeményekhez meg occsón hozzájutottunk :D
Fel is kelt az apróság, gyors eszünk valamit,
(jaa most már mindent eszik, de foga az még nincs :DDD)
aztán elmegyünk Corikáért :-)

Idegtépő napok

Hát igen.. Körülbelül így tudnám leírni a mostansági életünket :D
Történt egy s más, aminek nem túlzottan örülök, és ki is készültem picikét, de most regenerálódunk lelkileg és fizikailag is.
Tehát a blog írás. Nem sűrűn jön össze, de nem azért, mert nem akarom, illetve az is. Nem akarom eléggé, nem boldogít az, ha leírom mi van a kicsikkel, mert hát tudom, velük vagyok egész álló nap. És ez bőven elég :-)
De azért jó lesz majd visszaolvasni egyszer :-)
Na de térjünk rá a csajokra.
Cori nagyon önálló már, néha már túlságosan is. Ami persze nem baj, de totál másképp viselkedik, mint egy 3 éves jókislány. És itt van a hangsúly. A jókislányon. Már rég elvesztette azt a kis báját :(
Persze másoknak adja a szépet meg minden, de velünk, a szüleivel szembe sem az az aranyos kiscsajszi, aki volt. Nagy a szája, beképzelt, flegma, és még sorolhatnám. Jó lenne visszakapni a régi Corit, de szerintem erre már esély sincs :-(
Sajnos a mamákkal is ilyen, szegények ők is alaposan néznek a kis megnyilvánulásain. És a városba is alig tudok már lemenni vele, mert bármin behisztizik és csinálja a fesztivált. Olyan akaratos, hogy nem bír vele senki.
Úgyhogy Coriról ennyi :-)
Léna: Akarata neki is van, de a kis 8 hónapjával még mindig egy tündér. Mondjuk a nővérkéje is az volt ennyi idősen.. még :D
Sajnos a napokban baleseteztünk is, cicizés után bealudtunk hajnalban és leesett a franciaágyról :( Megröntgenezték Veszprémben, mert a bal keze kulcscsonttörés gyanús volt, de hála égnek semmi törésre vagy repedésre utaló jelet nem láttak!!! Nagyon megijedtünk, mert ordított, amikor öltöztettem, vagy épp felemeltem. Soha többé nem szopiztatok fekve hajnalban az fix, inkább ülök és bekapcsolom addig a tv-t hogy ne aludjak el. Nagyon örülök, hogy nem történt vele semmi komoly, bár így is kímélni kell őt, meg borogatni a kis vállát. Nagyon megijedtünk apával :(
Nah de azért vidám dolgokról is írok.
Megyünk nyaralni, méghozzá nem lesz annyira nyaralás, inkább csak egy kis kaland vagy mi :-)
Szóval 3 hét múlva kb mi is repülünk apával Angliába 4 hétre :-) Ez persze azért kicsit ijesztő is egyben, meg hát izgi is, majd meglátjuk, hogy érezzük magunkat kint :-)
Persze előtte még elballagtatjuk a Drágám kishúgát, Alexát :) Ma sikerült is vennem végre egy szép ruhát, mondjuk annyira nem alkalmi, de azért elmegy :D
Hát körülbelül ennyi lenne a mai bejegyzés. Majd még írok szerintem, mielőtt kiutazunk.
Jah és lógok egy csomó képpel is...